Állj meg egy pillanatra, és gondold át, bármennyire is sablonosnak tűnik a kérés: összességében boldognak érzed magad?

Ha a válaszod egy többé-kevésbé határozott igen, az szuper – hiszen mi mást is kívánhatna magának az ember, mint hogy boldog legyen? Ha viszont nemmel feleltél magadnak, tegyél fel most magadnak még egy kérdést: mikor leszel az? 

Ha Te is úgy gondolkodsz ezzel kapcsolatban, mint az emberek döntő többsége, minden bizonnyal nem egy konkrét időpontot (például holnap, vagy jövőre) fogsz megadni válaszul, hanem egy feltételt:

• Majd boldog leszek, ha lesz párkapcsolatom.
• Majd boldog leszek, ha családot alapítunk a párommal, lesz egy szép házunk kocsibeállóval, kocsival, meg persze ha lesz egy airfryer a konyhában (és a párom fogja használni, minden nap).
• Majd boldog leszek, ha megírok egy könyvet (amit kamaszkorom óta tervezek), ami felkerül a könyvesboltok polcaira.
• Majd boldog leszek, ha a könyvesboltokba került könyvem felkerül az eladási sikerlistákra.
• Majd boldog leszek, ha találok egy jó munkát.
• Majd boldog leszek, ha előléptetnek, és fizetésemelést is kapok hozzá.
• Majd boldog leszek, ha még feljebb léptetnek elő, és a fizetésem magasabb lesz, mint a kollégámé.

A fenti példákat végeláthatatlanul lehetne folytatni. Ehelyett inkább érdemes összefoglalni őket így: ​​

„Majd boldog leszek, ha sikert érek el.”

Az, hogy mit értünk siker alatt, mindenkinek más és más. Sőt, ugyanaz a személy élethelyzetenként mást tekint sikernek, és ez összefügg azzal a sajnálatos, de nagyon gyakori jelenséggel is, hogy hiába értük el azt a sikert, amit előzetesen boldogságunk zálogaként határoztunk meg, az mégsem hozta meg a beteljesülést. Ilyenkor jellemzően feljebb és feljebb kerül a léc: még magasabb sikerszintet (még magasabb fizetést, még nagyobb házat, még távolabbi úticélokat) határozunk meg a boldogság elérendő feltételeként. Más szóval:

Modern Don Quijoték módjára folyamatosan a boldogságot hajszoljuk – azzal az alapfeltevéssel, hogy a boldogsághoz sikerre van szükségünk.

De itt jön egy csavar.

A boldogsággal foglalkozó kutatások meglepő eredményt hoztak a boldogság és a siker – vagy ha úgy tetszik, a tyúk és a tojás – viszonyát illetően. Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a siker hozza el a boldogságot. És bár a siker valóban hozzájárulhat a jóllétünkhöz, a tudományos eredmények szerint valójában fordított az összefüggés: a boldogság az, ami elősegíti a sikert. Más szóval: nem kell megvárnunk, amíg minden klappol az életünkben ahhoz, hogy jól érezzük magunkat – épp a pozitív lelkiállapotunk lehet az, ami előbbre visz minket a céljaink felé.

Mi jön előbb: a siker vagy a boldogság?

Shawn Achor, A boldogság mint versenyelőny című bestseller szerzője is hangsúlyozza azt a tudományosan igazolt tényt, hogy a pozitív érzelmek hatékonyabbá tesznek minket a mindennapokban. Amikor hála, öröm vagy boldogság tölt el bennünket, mérhetően jobban teljesítünk, mint semleges vagy negatív lelkiállapotban. Kutatások szerint:

• könnyebben találunk munkát,
• nagyobb eséllyel léptetnek elő,
• nő a termelékenységünk,
• és eredményesebben kezeljük a stresszt is.

Fontos azonban hozzátenni: nem az a cél, hogy minden percben pozitívak legyünk. A negatív érzéseknek is van létjogosultságuk – segíthetnek például a határok kijelölésében vagy a veszélyek felismerésében. De a lényeg mégiscsak az, hogy nem a siker, az eredmények, az előléptetés hozza el tartósan a boldogságot, hanem épp fordítva: a boldogság nyit ajtót a sikeres és produktív élet felé.

Ennek biológiai magyarázata is van: boldogságot okozó helyzetek során többek közt dopamin szabadul fel a szervezetünkben, ami az örömérzet kiváltása mellett azért is felel, hogy serkentse agyunk tanulási központjait is, ezáltal hatékonyabban alkalmazkodjunk a kihívásokhoz.

A boldogság titka?

Boldogságérzetünket már most, a jelen pillanatban is tudatosan növelhetjük – nem kell hozzá megvárnunk egy bizonytalan jövőbeni eseményt. Ehhez elsősorban a saját „pozitivitás-szintünkön” érdemes dolgoznunk: azon, hogy mennyire tudunk a jelenben a jó dolgokra fókuszálni. Fontos, hogy ez nem a negatív érzések elnyomását jelenti – épp ellenkezőleg: ezek elismerésével és elfogadásával együtt válhatunk nyitottabbá a pozitív tapasztalatokra is.

Számos módszer segíthet ebben: például

• hálanapló írása,
• támogató emberi kapcsolatok ápolása,
• feltöltő hobbik,
• rendszeres meditáció,
• vagy akár a természetben való időtöltés.

Azt is érdemes itt megemlíteni, hogy flow-állapotban például rendkívül fókuszáltan, kreatívan és szinte maximális hatékonysággal tudunk dolgozni, amely hosszú távon bizonyítottan hozzájárul a boldogságérzetünk emelkedéséhez. Ha a flow-élmény eléréséről is szeretnél olvasni, akkor arról itt írtunk az Émilie Blogon.

Továbbra is ugyanazt kívánjuk tehát önmagunknak: boldog és sikeres életet. Annyit kell csupán másként tennünk, hogy változtatunk alapszemléletünkön: előbb a boldogságérzetünk növelése érdekében tegyünk (külső és belső) változtatásokat – ez pedig hozni fogja magával a sikert is.