Az önismeret fontos, de nehezen mérhető és hasznosítható erőforrás a személyes fejlődésünkben és érvényesülésünkben. Ma arra adunk pár tippet, hogyan tudod a napindító rutinodba is hatékonyan beépíteni ezt a lelked mélyén lakozó erőt. Előbb azonban megvizsgálunk pár területet, amikről nem is hitted volna, milyen sokban segíti őket az önismeret.
Az önismeret segít proaktívnak lenni
Akár a magánéletben, akár a munkában látjuk el feladatainkat, sokkal hatékonyabbak vagyunk kezdeményezőkészség birtokában. Ez nem más, mint a proaktivitás, vagyis a lehetőségek keresése és képességeink belülről jövő kiaknázása. Ha proaktívak vagyunk, nem csak többet érünk el, de lehetőségeink horizontja is kiszélesedik, másképpen mondva: nem várunk a sült galambra.
Proaktívnak lenni azonban nagyon nehéz. Sokszor egyszerűbb a felelősséget, a kezdeményezést másra hagyni, és reaktív módon csak reagálni az eseményekre. Egy fáradt reggelen örülünk, ha a kötelező feladatainkat ellátjuk, és eszünk ágában sincsen plusz teendőket kitalálni magunknak. Ezen a helyzeten segíthetnek olyan reggeli önismereti gyakorlatok, amikről most szó lesz.
Ha foglalkozunk egy kicsit magunkkal már a nap kezdetén, akkor jobban megérthetjük és formába önthetjük, mire lesz időnk és energiánk, és az ismeretlen tényezők csökkennek. Ilyen mentális starttal sokkal proaktívabbak leszünk!
Az önismeret segít elkerülni a kiégést vagy túlterhelést
Reggel, napunk kezdetén sokszor már ébredés után elkezd zakatolni az agyunk: el kell indítani a gyerekeket az iskolába, tankolni kell, be kell ugrani a postára és akkor még meg sem érkeztünk az irodába, ahol aztán végeláthatatlan feladatok sokasága özönlik ránk. A forró kávé még ki sem csurrant a gépből, mikor mi már fáradtnak érezzük magunkat…
Ennek oka többek között az, hogy kimaradnak a reggeli önismereti körök, amik pedig nagyon sokat segíthetnének a határok meghúzásában. Ezen határaink ismerete, másképpen mondva a prioritásaink, feladataink és felelősségünk tudatosítása az egyik legjobb ellenszere annak, hogy túlterheltnek érezzük magunkat, vagy hosszabb távon akár a kiégéssel nézzünk szembe.
Robotpilótáink fogságából való szabadulás
Ha már esett szó a kiégésről, essen szó arról is, ami a kiégett emberek napi életét mégis fenntartja: a robotpilóta. A robotpilóta üzemmód során egy sor feladatot különösebb koncentráció nélkül is el tudunk végezni: fogmosás, autóvezetés, meetingek vagy akár a szex is. A robotpilóta üzemmód sokszor hasznos, mert energiát spórol az agynak, hogy figyelhessen fontosabb dolgokra, sokszor azonban káros, mert eltávolodunk a jelen pillanattól, magunktól, és életünknek egyszerű szemlélői leszünk. Ülünk a moziban, pörög a film, de nem veszünk benne részt.
Ha valaki folyamatosan és/vagy túl sok időt tőlt robotpilóta üzemmódban, elveszti az örömeit és az érzéseit. Elveszti a kapcsolatot önmagával. Nem vagyunk jelen. A reggeli önismereti gyakorlatok ezt a helyzetet segítenek megtörni: megérkezünk a pillanatba, a napunkba, kapcsolatba kerülünk saját magunkkal akár gondolataink, akár érzéseink, félelmeink vagy vágyaink szintjén.
| Bármilyen önismereti rutinnal is dolgozol, annak általában az alábbi feltételeket kell teljesítenie: Visszaadja motivációinkat: azt mondják, az ember akkor hal meg valójában, amikor már nincs miért reggel felkelnie. Ha elveszítjük legbelső, valódi mozgatórugóinkat, akkor bármi, amit kötelességből vagy önfeláldozásból teszünk, igazából értelmét veszíti. Nyugalmat és rendszert ad: megbeszéljük magunkkal, hogy mit kell tennünk ma, mit tehetünk és miért vagyunk felelősek. A tudatosítás segít lerakni azokat a terheket, amiknek nem a mi vállunkon kell nyugodniuk. Nem feladat, hanem szokás: kávét sem azért iszunk reggel, mert kötelességet hajtunk végre vele, hanem mert szeretjük és szokásunkká válik. Éppen ezért találjunk olyan önsimereti gyakorlatot, ami reggeli rituálénk esszenciális része, nem pedig időrabló kötelesség. |
Reggeli önismeret a mindfulness jegyében
A mindfulness magyarul tudatos jelenlétet takar. Számos kutatás szerint nagyon hasznos az érzelemszabályozásban, a szorongás és a depresszió csökkentésében, ezért is lett felkapott téma. Valószínűleg már sokan találkoztak vele oldalunk látogatói közül, mégsem mehetünk el mellette szó nélkül. Hogy hogyan kell elérni ezt a mindful, azaz tudatos állapotot, az gyakran zavaros lehet a felhasználók, olvasók számára. A mindfulness egyszerű, de nem könnyű. Gyakorolhatjuk például úgy, hogy napi 5-10 percig megfigyeljük a légzésünket. Nem cél azt megváltoztatni, nem cél a fejünket kiüríteni. Az a cél, hogy meglássuk és elfogadjuk, ami éppen van, s kicsit időt töltsünk ezzel. S ha elterelődik a figyelmünk a légzésről, visszairányítsuk rá. Mert el fog terelődni a figyelem. Sokan félnek attól, hogy ez azt jelenti, hogy akkor el is rontották a gyakorlatot, pedig nem így van. Mindenkinek elterelődik a figyelme, és ez rendben van, sőt: ez ad lehetőséget arra, hogy gyakoroljuk a figyelem irányítását.
A mindfulness gyakorlásával csökkenthetjük a robotpilóta üzemmódban töltött időt, és kapcsolatba kerülünk valódi, mélyebb önmagunkkal. Feltehetjük a motivációinkkal, vágyainkkal kapcsolatos kérdéseinket saját magunknak, és válaszokat is megfogalmazhatunk rájuk.
Naplózás
Naplót írni nem csak este és hétvégén érdemes. Ha már úgy érezzük, hogy tudunk kapcsolódni a lelkünkhöz akár mindfulness, akár jóga, sport vagy légzőgyakorlatok segítségével, akkor nyugodtan vessük is papírra a gondolatainkat, tapasztalatainkat.
A reggeli naplózás segít fókuszban tartani legtisztább céljainkat és gondolatainkat. Ezek nem csak munkával kapcsolatosak lehetnek. Leírhatjuk például, hogy ki az a személy, akit valóban a legfontosabbnak tartunk az életünkben, és ez segít abban, hogy vele tudjuk a legtöbb időt tölteni.
Reggelente ülj le 10-15 percre, s írd össze a céljaidat. Igen, minden reggel. Ez segít koncentrálni ezekre. S ha egy-egy kimarad a listából vagy felkerül rá új, az további önismereti felismerésekhez vezethet.
Vizualizáció
A vizualizáció a naplózáshoz hasonló módszer, igaz, nem feltétlenül igényel írott kereteket. Reggeli önismereti rutinunk során képzeljük el az aznap elérni kívánt célokat: egy sikeres tárgyalást, egy kellemes randevút, egy fájdalommentesen megúszott fogászati kontrollt vagy bármi mást. A helyzet elképzelése segít abban, hogy előre átgondoljuk, és jobban reagáljunk rá, vagy a benne lévő meglepetésekre. Ezzel az általános stressz-szintünk is csökkenhet.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az előre elképzelt negatív forgatókönyvek helyett engedjük meg a világnak, az események alakulásának, hogy pozitív értelemben meglepjenek. Ennek megengedésében segít, ha elképzeljük a várt vagy kevésbé várt eseményt pozitív kimenetellel, jó hangulatúnak.
Önreflexiós kérdések
Nem csak céljainkkal, de érzéseinkkel, belső konfliktusainkkal is kapcsolatba kerülhetünk, ha reggel szánunk egy kis időt az önismeretre. Szánjunk időt az önreflexióra: kérdezzük meg magunktól, miért ébredtünk eleve idegesen vagy feszülten, mitől tartunk a napunk során a legjobban, mi okoz félelmet?
Ugyanígy végiggondolhatjuk azt is, amit várunk, amire vágyunk és amitől boldogok leszünk a következő pár órában.
Használjuk a pozitív megerősítést reggelente is
Ne álljunk meg a magunknak feltett kérdéseknél és válaszoknál: használjuk a pozitív visszacsatolások rendszerét: vegyük számba, mik azok a dolgok, amiket az elmúlt napokban megtettünk és elégedettséggel töltenek el minket (egy utálatos, de fontos kötelesség teljesítése, anyóslátogatás, jótékonykodás, takarítás, stb.).
Készítsünk mentális listát mindarról, amiért hálásak lehetünk: a családunk, a társunk, az anyagi körülményeink, a munkánk, de sokszor még a kihívásaink sem magától értetődőek. Tudassuk néha az agyunkkal, hogy nem hiába dolgozik és igenis jó munkát végez, vannak nagyon jó eredményei!
Képes vagyok rá: az affirmáció ereje
Nem csak eddig elért eredményeinket vehetjük számba. A tegnap eredményeit ugyanis gyorsan természetesnek vesszük és hamar elbizonytalanodunk képességeinket illetően. Ezért fontos, hogy reggeli önismeretünk során fejben, de még jobb, ha hangosan kimondjuk: képes vagyok rá. Képes vagyok beszélni a főnökömmel, képes vagyok kiállni magamért, képes vagyok ma befejezni ezt és ezt.
Ha már mindent megbeszéltünk magunkkal: jöhet a tanulás
Nem minden reggel támadnak húsba vágó, magunknak szóló kérdéseink vagy életünket megváltó felismeréseink. És ezzel nincs is gond. Ezeket a reggeleket kihasználhatjuk másképpen is: kezdjünk el tanulni!
A tanulás egyszerű és örömteli: nem kell hozzá mást tenni, csak új információkat bevinni az agyunkba. Választhatunk erre könyvet, videót, podcastet vagy ami életformánknak, reggeli rutinunknak a legjobban megfelel. A lényeg, hogy edukatív tartalmat válasszunk, ne szórakoztatót. Minden olyan dolog ugyanis, amiből tanulunk, rólunk árul el valamit: egy könyvben nem azt látjuk, amit az író írni akart, hanem a saját életünk tükrét.
Ilyen értelemben a tanulás mindig önismereti folyamat: a látottakat, hallottakat, magunkra szabva értelmezzük és legyártjuk belőle a saját verziónkat: most már ezt is tudom, ilyen és ilyen ember lettem ennek és ennek a dolognak a birtokában.
Összefoglalva
A reggeli önismereti rutin nagyon fontos része az életednek, ha céltudatosan és fókuszáltan akarsz működni. Segít elkerülni a szorongást, keretet ad a napi teendőidnek és a gondolataidnak és rendszerezettebbé teszi az életedet.
Számtalan technika közül választhatsz, amik a pozitív visszacsatolás, a vizualizáció, az affirmáció és a mindfulness segítségével segítenek kapcsolatba kerülni belső éneddel és valódi motivációiddal. Hogy melyiket választod, az rajtad múlik, az azonban sokkal fontosabb, hogy szokásként, és ne kötelességként építsd be az életedbe a reggeli önismeretet.
